Sikerült meggyőznie Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszternek a Román Ortodox Egyház képviselőit arról: fogadják el a vallásoktatás tanügyi törvény-csomagban szereplő formáját. A felek megállapodtak: a vallásoktatás továbbra is a közös tanrend része lesz a középiskolákban, a tanulók pedig 16 éves koruktól dönthetik el, kívánnak-e vallásórára járni, és ha igen, melyik felekezetet választják. A 16 évesnél fiatalabb tanulók esetében erről a szülők döntenek. A minisztérium vallásoktatásra vonatkozó javaslata heves tiltakozást váltott ki, leginkább az ortodox egyház részéről. Daniel pátriárka azt javasolta, helyezzék el valamennyi iskolába az elismert vallások szimbólumait. A javaslatot elküldték megvitatásra Románia összes elismert felekezetéhez. /O. M. : Vallásoktatás: ortodox enyhülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2008. március 10.
A román ortodox egyház elfogadta azt a javaslatot, hogy az egyház papjai független jelöltekként indulhassanak a helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: egyetlen lelkész sem indul pártjelöltként, az elfogadott határozat ezt megtiltja. Bartolomeu Anania, kolozsvári érsek szerint egy pap csupán függetlenként indulhat, azonban fennáll annak a veszélye, hogy a papokat felhasználják a pártok közötti csatározásokban, illetve elszegődhetnek pártérdekek szolgálatába. Ebben az esetben – állította Bartolomeu Anania – a pap felettese megvonhatja a politizálási jogot beosztottjáról. /I. I. Cs. : Ortodox pópák a politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2008. március 21.
A román parlament elutasította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány jóváhagyta a budapesti székhelyű Gozsdu Alapítványra vonatkozó magyar–román egyezményt. Bukarestben az ortodox egyház és néhány – közismerten legionárius és szélsőségesen magyarellenes beállítottságú – bukaresti román újságíró hatalmas nyomást gyakorolt a kormányra és a törvényhozásra. Azt hangoztatták, hogy a kormány „több milliárd eurót érő” vagyont engedett át jogellenesen Magyarországnak. Márpedig ha az erdélyi magyar egyházak visszakapják rendre elkobzott ingatlanjaikat, Magyarországnak kötelessége lenne Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) vagyonát a román ortodox egyháznak „visszaszolgáltatni”. Ebben csúsztatás van. Gozsdu alapítványi vagyonának igazgatását nem az ortodox egyházra, hanem világi kuratóriumra bízta. A vagyon jelentős része – a részvények és a készpénz elsősorban – már az első világháborúban elveszett. Megmaradtak viszont a pesti ingatlanok, amelyeket ma Gozsdu-udvarként ismerünk, s amelyeket a magyar állam – jogellenesen – a második világháborút követően államosított. Ugyanakkor Románia számtalan, a Gozsdu-vagyonnál nagyságrendekkel nagyobb értékű erdélyi magyar alapítványt vett állami tulajdonba, s ezeknek a vagyonoknak a visszaszolgáltatásáról mindmáig szó sem esett. A felek ugyanis 1953-ban ún. pénzügyi megállapodást kötöttek, amelyben egymás javára lemondtak mindenféle korábbi követelésről. Ha ezt az egyezményt valamelyik fél megkérdőjelezné, az azt jelentené, hogy a visszajáró Gozsdu-vagyon mellett a magyaroknak is vissza kellene szolgáltatni mindazokat a magánalapítványi vagyonokat, amelyeket az idők folyamán elvettek. /Tibori Szabó Zoltán: Kié Gozsdu Manó vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2008. június 26.
A kisebbségi történelmi keresztény egyházak romániai hátrányos megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parlamentben. Tőkés László európai parlamenti képviselő közreműködésével június 24-én közmeghallgatást, 25-én pedig sajtótájékoztatót tartott a témában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög katolikus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a Baptista Szövetség alelnöke. Kiemelték, hogy a román állami támogatás aránytalanul előnyben részesíti a román ortodox egyházat, nem megfelelőek az egyházi oktatás feltételei, nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása terén. Tőkés László elmondta a sajtótájékoztatón: kemény sajtótámadás indult Nicolae Corneanu román ortodox érsek, temesvári és bánsági metropolita ellen, aki május 25-én egy görög katolikus templom felszentelése alkalmával együtt áldozott a keleti rítusú és a római katolikus egyház szolgáival. A rendhagyó esetet „kánonellenes pápista eretnekségnek” minősítő ortodox egyházi emberek Corneanu érsek példás megbüntetését követelik – közölte Tőkés. A jelen lévő görög katolikus, unitárius és baptista küldöttel együtt közös állásfoglalást írt alá, amelyben az erdélyi kisebbségi testvéregyházak őszinte elismerését és szolidaritását fejezik ki „a krisztusi hite és keresztény nyitottsága miatt meghurcolt Nicolae Corneanu metropolita iránt”. /Kisebbségi történelmi egyházak Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Tőkés László hangsúlyozta: megdöbbentő hallani, hogy Romániában „az etnikailag román görög katolikus egyház még mindig több mint kétezer egyházi épületét, templomát nem nyerte vissza”. Megfogalmazása szerint „továbbra is a pánortodox, pánnacionalista kommunista politika folytatódik ezen a téren”. /Brüsszeli közmeghallgatáson a történelmi egyházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. szeptember 8.
Meghívta jövőre Romániába XVI. Benedek pápát Traian Basescu államfő, aki olaszországi látogatása során szeptember 6-án találkozott a pápával. A hivatalos ortodox egyházi meghívót a Szent Szinódusnak kell jóváhagynia. II. János Pál 1999-ben járt Romániában, a többségében ortodox hívők lakta országban. Az államfő köszönetet mondott a katolikus egyház fejének az Olaszországban élő román emigránsokkal szemben tanúsított bánásmódért. Basescu szeptember 7-én jelen volt a román ortodox egyház új római hivatalának felavatásán, ahol az európai román metropolita, Iosip Pop tartott ortodox szertartást. A L'Osservatore Romano szerint jelenleg 76 román ortodox plébánia működik Olaszországban. Basescu Rómában megbeszélést folytatott Giorgio Napolitano államfővel, és találkozott Silvio Berlusconi miniszterelnökkel is. /Basescu a pápánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2008. október 3.
A román állami ortodox egyház már számtalanszor bebizonyította békés szándékát, amikor például felbujtogatott hívei agyba-főbe verték egymást görög katolikus testvéreikkel, az utóbbiaknak jogosan visszajuttatott templomok használata miatt, írta Kalmár Zoltán. Székelyföldön más a helyzet és más a kidolgozott stratégia. A töméntelen vagyonnal rendelkező egyház javainak nagy részét a székelység nagymérvű felhigítására használta. A Székelyföld anatómiájának követelése hallatára, az egyik volt levitézlett igazságügyi miniszter asszony megrettenve elszólta magát, mondván: „Hiszen akkor a mi egész stratégiánk kárba vész!” Egy görögkeleti pópa örömmel közölte, miszerint Székelyudvarhelyen most volt az első görögkeleti esküvő és első keresztelő. Ezután, mondta, „nagyon tapintatosan kell eljárjunk”. Trianon után számtalan próbálkozás történt Székelyföld elrománosítására. Nem sikerült! Ez a mostani folyamat veszélyesebb, mert a rengeteg görögkeleti templomot nem hiába építették még oda is, ahol még fia olyan vallású sincs. A gombamódra elszaporodó székelyföldi görögkeleti templomok nem azért épültek, hogy üresen álljanak. A tervbe vett cél szerint lassan megtelnek a hegyeken túlról bevándoroltatott idegen elemekkel, továbbá folyik az ügynökök földvásárlása. /Kalmár Zoltán: Kivágtak két fenyőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 7.
A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2008. november 17.
Az erdélyi unitárius egyház megalakulásának, valamint az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsági törvény kihirdetésének 440. évfordulójára emlékeztek a hét végén Kolozsváron. November 14-én tudományos konferenciát tartottak, majd az ünnepi évfordulóhoz kapcsolódó kiadványokat mutattak be. Másnap a belvárosi unitárius templomban az ünnepi istentiszteleten Rezi Elek főjegyző – a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora – és Szabó Árpád püspök mondott emlékbeszédet. Ezt követően szót kaptak az eseményen részt vevő külföldi lelkipásztorok. Az ünnepi esemény zenés-irodalmi összeállítással zárult. Rezi Elek kifejtette, a magyar történelmi egyházak közti viszony a kölcsönös tiszteleten alapszik. „Az ortodox testvérekkel a kapcsolat fordított: a személyes kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, de intézményi szinten nem akarnak részt venni a megoldásra váró gondokban. Elvárjuk, hogy a többségi egyház segítse a kisebbségekben levő egyházakat. ” „A román ortodox egyház előnyöket élvez a többi egyházzal szemben. Köztudott: nekünk hét-nyolc évre van szükségünk ahhoz, hogy felépítsünk egy-egy templomot. Ortodox testvéreinknek ez általában egy év alatt sikerül, mivel komoly anyagi segítséget kapnak az államtól. ” /Nagy-Hintós Diana: Főhajtás a vallásszabadság kihirdetésének 440. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2009. január 28.
Tőkés László királyhágó-melléki református püspök Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában tartott tájékoztatón elmondta: gyűjtést indítanak, hogy Ady Endre egész alakos szobrot kapjon Érmindszenten. A Magyar Írószövetség vezetői a sajtótájékoztatón felajánlották: a szervezet Arany János Alapítványa gyűjti a Magyarországról érkező adományokat. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ,,aktuálpolitikai okokból” veszélybe került a nagyváradi Ady Endre Múzeum. A püspök felidézte: 1919 után az egykori Müllerei vendéglő épületét a román állam a román ortodox egyháznak ajándékozta, majd az államosítás után, 1955-ben nyílt meg itt az emlékmúzeum. Az ortodox egyház azonban az utóbbi időben pert indított, és a bíróság jogerősen neki ítélte az épületet.,,A politika felett álló erkölcsi kérdés, hogy Ady Endre múzeumát ne bolygassuk” – figyelmeztetett Tőkés László. A sajtótájékoztató előtt a Magyar Írószövetség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh képviselői Ady Endre síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúztak. /Ady-szobrot Érmindszentnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2009. március 6.
Több székelyföldi római katolikus templomot, például a csíksomlyóit is ortodoxként tüntettek fel egy romániai internetes honlapon. A román nyelvű jegyzék szerint 75 római katolikus és 108 ortodox templom található Hargita megyében. Az ortodox listán több templomot is kétszer tüntettek fel, ez okozza az eltérést. Péter Artúr csíksomlyói ferences rendházfőnök elmondta: „A lélegzetünk is elállt, amikor valaki felhívta a figyelmünket, hogy ott szereplünk az ortodox egyház a honlapján, a mi kolostorunk és templomunk mint egy az ortodox kolostorok közül.” A székely falvak több római katolikus templomát is ortodoxként jegyzi a honlap. Tamás József csíkszeredai római katolikus segédpüspök hozzátette: „Nagyon meglepett engem is az egész dolog. Tény és igazság, hogy ismétlődnek templomok benne és olyan helyek is szerepelnek amelyeknél jelenleg tudomásom szerint nincsenek templomok.” A www.crestinortodox.ro című honlap napi aktualitással szerkesztett ortodox portál, egyik forrásuk a Román Ortodox Egyház hivatalos honlapja. Ez utóbbinak a templomokról szóló rovata még szerkesztés alatt áll. Ioan Selejan Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke szerint valaki feszültséget kelt az ortodoxok és katolikusok között. Hargita megye négy római katolikus főesperesi kerületében 93 plébánia és ugyanannyi plébániatemplom is van. Legtöbbjüknek saját leányegyházközsége van, templommal és kápolnával. Ezek – természetesen – soha nem tartoztak az ortodox egyházhoz. Duna Tv /Katolikus templomokat soroltak az ortodox templomok közé. = Erdely.ma, márc. 5./
2009. május 20.
Trianon nemcsak országrészeket szakított le, de a református egyházat is részekre tagolta. Istennek különös kegyelme azonban, hogy elszigeteltségünk ellenére túléltük a történelem viharait, és lelki egységünk sohasem szűnt meg, vallja dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egység megvalósulása hosszú folyamatnak bizonyult. Ennek a betetéződése az alkotmányozó zsinat megalakulása és a közös alkotmány elfogadása. A püspök nem hiszi, hogy a román többség részére ez gondot jelentene, hiszen a Román Ortodox Egyház ugyanilyen struktúrában gondolkozik. Több, határon túli ortodox egyháztest létezik, amely szerves része a Román Ortodox Egyháznak. Dr. Pap Géza számára május 22-e Isten csodája. A püspököt ez Bocskai István végrendeletének beteljesedésére emlékezteti, aki így fogalmazott: „meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind erdélyi és magyarországi híveimet az egymás között való szép egyességre. Atyafiúi szeretetre az erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelmek alatt lennének is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák atyafiaiknak és vérüknek, tagoknak”. /S. B. Á. : Hitélet – Május 22., az egység beteljesedése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 29.
A Bussines Standard pénzügyi szakemberei szerint az ortodox egyház Románia egyik legjobban virágzó „vállalkozásának” számít. Évi bevétele mintegy 90 millió euró körül mozog. Ennek jelentős részét az állam biztosítja, illetve az egyház saját gazdasági tevékenysége által teremti elő. Az erdészek és ingatlanszakértők csupán a visszakapott 40 ezer hektár erdőt több mint 400 millió euróra becsülik, míg a szántóföldeket 20 millió euróra értékelik. A Román Ortodox Egyház mérlege évről évre komoly nyereséget mutat. Az ortodox egyház csaknem 22 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ami az államnak a tavaly 42 millió eurójába került. Az alkalmazottak közel kétharmadát a lelkészek képezik. A papok fizetésének ötven százalékát a kultuszminisztérium biztosítja. Egy kezdő lelkésznek havi nettó száz eurót folyósítanak. Szinte valamennyi egyházközség a gyertyák eladásából teremti meg nyereségének legnagyobb részét. A bevételeket a hívektől érkező adományok és a kegytárgyak forgalmazása kerekíti ki. Egy középfokú végzettséggel (úgynevezett szemináriummal) rendelkező kezdő ortodox pap havi bruttó 459 lejt kap az államtól és ugyanennyit az egyházától. A Moldva és Bukovina metropoliája által működtetett Golia építkezési vállalat 440 ezer eurót termelt az egyház számára; a kolozsvári érsekség költségvetésében évi 2,89 millió euró szerepel templomépítés és -javítás címen; a gyulafehérvári érsekség mintegy 300 ezer eurót érő részvénycsomaggal rendelkezik; amennyiben az egyház visszakapja a további 200 ezer hektár erdejét, vagyona további 5 milliárd euróval gyarapodik. Az országban szinte nincs olyan egyházkerület, mely ne rendelkezne rádióadóval, nyomdával és vallási kiadványokkal. Az egyház adatai szerint a tavaly országszerte 207 templom építését fejeztek be és újabb 105-nek láttak neki. Közben további, korábban megkezdett 919 templom felhúzása folyatódott. Ezzel egy időben 547 templomot renováltak és 362-ben kezdték el festeni az ikonokat. /Szucher Ervin: Ortodox egyház – virágzó vállalkozás a gazdasági krízisben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2009. június 30.
A husi-i ortodox püspökségnek folytatnia kell a megalakulása óta fennálló hagyományát, hogy őrködik a Pruton túli hívek fölött is, hiszen a dél-besszarábiai románoknak érezniük kell az anyaszentegyházuk melegségét – fejtette ki Traian Basescu államfő Corneliu ortodox püspök beiktatása alkalmából szervezett ünnepségen. Az államfő megtisztelőnek nevezte Daniel pátriárka meghívását a mitropoliták és püspökök hivatalba helyezésére, hangsúlyozva: „ez hűen példázza az állam és az államegyház szoros kapcsolatát”. Egy nappal korábban az államfő egy másik egyházkerület püspökavatásán is részt vett: az új sloboziai és calarasi-i ortodox püspök, Vincentiu Ploiesteanul beiktatásán is az államegyház szerepét hangsúlyozta a határon túli románok románságának megtartásában. „Emlékezetes nap a mai, ugyanis 69 évvel ezelőtt kapott ultimátumot Románia, hogy ürítse ki Besszarábia területét. Elhagytuk a területet, de nem tudjuk elhagyni az ott élő románokat, és ezúton szeretném megköszönni a román ortodox egyháznak azt a rendkívüli erőfeszítést, amit annak érdekében tesz, hogy ébren tartsa a román szellemiséget a kisebbségi közösségekben, ortodox hitet és román kultúrát terjesztve ott” – fejtette ki Traian Basescu. /Államegyházat méltat az államfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2009. június 30.
Lezárult a nyárádszeredai lakosok által az elemi iskola egyik épülete megmentésének érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtési akció. A petíciót, valamint a 3300 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtési íveket a szervezők átadták Dászkel Lászlónak, Nyárádszereda polgármesterének. A petícióban arra kérték a polgármestert és a tanácsot: ne fogadják el azt a határozatot, amelynek következtében a város egyetlen általános iskolájának egy részét lebontják, azzal az indokkal, hogy az iskola helyén található földterületet a város vezetősége cseretelekként felajánlja a román ortodox egyháznak, templomépítés céljából. „Teljesen érthetetlen – olvasható a dokumentumban –, hogy miért van szükség egy ortodox templom felépítésére, amikor azt nem indokolják objektív tényezők: sem az ortodox felekezetű lakosok számának növekedése, sem pedig közösségi igény nem jelentkezett egy új templom felépítése céljából. (...) Az iskolabontás a közösség lakosainak emberi méltóságát sérti, biztonságérzetüket és otthonérzetüket megnyírbálja, gyengíti a közösség kevés erejét, illetve félelmet kelt. ” – áll a Magyar Polgári Párt színeiben tanácsosi tisztséget szerzett Csíki Sándor városi tanácsos által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Csíki sajnálatosnak nevezi azt, hogy a városi tanács megszavazta az iskola lebontását, amikor nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással egy új iskola felépítéséhez. Csíki felhívására Dászkel László egy másik közleménnyel válaszolt. „Minden döntésünknél, javaslatunknál a város, lakosaink, gyerekeink érdekeit tartottuk, tartjuk szem előtt. Városunknak fejlődést szeretnénk, lakosainknak konfliktusmentes, nyugodt életet, gyerekeinknek minél jobb tanulási körülményeket” – olvasható a nyilatkozatban. Dászkel kifejtette, a lebontandó 139 éves, salétromos épület helyett korszerű, új osztálytermeket biztosítanak. Az ortodox egyház képviselői elégedettek a telekcserével, sikerül felépíteniük templomukat Nyárádszereda főterén. A kisvárosban az utolsó népszámlálásnál alig ötven személy vallotta magát ortodoxnak. /Antal Erika: Iskolára hagymakupola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2009. augusztus 24.
Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
